„A települési önkormányzatoknak nagyon sok feladata van. Ezek között vannak olyanok, amelyeket a törvények értelmében kötelezően el kell hogy lássunk. Hogy csak egy példát említsek, ilyen a gyermekek óvodai és a bölcsődei ellátása. Másrészt vannak olyan feladatok is, amelyeket önként vállalunk és látunk el. A helyi közösségi közlekedés is ezen feladatok közé tartozik, mint ahogyan a sport, a tömegsport vagy a fiatalok sportolási lehetőségének a biztosítása, a kultúra, és még sorolhatnám” – emelte ki lapunknak Szita Károly.

Az MJVSZ közgyűlésén ezeknek a finanszírozása is szóba került: „A kötelezően ellátandó feladatok költségeit közösen álljuk az állammal, vagyis közösen viseljük a terhet. Ma a kötelezően ellátandó feladatoknál jelenleg a megyei jogú városok esetében a költségek több mint 50 százalékát mi biztosítjuk, s csak a kisebb részre kapunk támogatást. Fordítani szükséges az arányokon, és a kötelezően ellátandó feladatok esetében a nagyobb részt kell felvállalnia az államnak, mi pedig hozzájárulunk a fennmaradó költségekhez.”

Kaposvár polgármestere azt is elmondta, az elmúlt évek bizonyították azt, hogy a nagyvárosoknak vannak olyan önként vállalt feladataik is, amelyeket, ha nem látnának el, akkor sérülnének a náluk élő közösségek: „Gondoljon bele, mi lenne, ha nem finanszíroznánk a helyi tömegközlekedést, ha nem vállalnánk ennek a költségeit, akkor a polgártársaink hogyan jutnának el a munkába, a boltba, vagy éppen a gyermekek az iskolába? Ha nem finanszíroznánk a testmozgást, a sportot – legyen szó tömeg-, diák- vagy élsportról –, akkor megszűnne a sportélet szinte minden városban. Egyébként itt megjegyezném, hogy a színházak működtetése is az önként vállalt feladatok közé tartozik, itt az állam viszont példamutatóan járt el, mert annak ellenére finanszírozza a teátrumok költségvetésének a felét, hogy mi vagyunk a fenntartók.” 

Mindezekből az következik, hogy néhány – most még önként vállalt feladatot – a kötelező feladatok közé kellene tenni, mert ez lehetőséget nyitna számunkra, hogy állami finanszírozás is társuljon a feladatok ellátásához. A legnagyobb gondot egyébként a nagyvárosoknak a helyi közösségi közlekedés fenntartása okozza, mert ezeket száz százalékban mi magunk tartjuk fenn, és tudni kell, hogy ez mindenhol veszteséges tevékenység. Kaposváron ez éves szinten 1,1 milliárd forint, de Szeged vagy Debrecen esetében tízmilliárd forint a tömegközlekedés éves vesztesége. Ezért szeretnénk azt, hogy ez legyen kötelezően ellátandó feladat, vagy kapjunk hozzá állami támogatást – tette hozzá Kaposvár polgármestere.

A városvezető kérdésünkre elárulta, sikerült érdemi konzultációt folytatniuk Navracsics Tiborral, aki a kormány felhatalmazásával érkezett az MJVSZ közgyűlésére, hogy a nagyvárosok vezetőivel egyeztessen a jelenlegi feladatstruktúra újragondolásáról és a finanszírozási rendszer átalakításáról. „Miniszter úr arra kért meg minket, hogy készítsünk javaslatokat, ezekkel még ebben az esztendőben elkészülünk, ezt követően pedig megkezdődhetnek a tárgyalások a kormánnyal a mostani struktúra újragondolásáról” – árulta el az MJVSZ elnöke.

Az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdésről is tárgyaltak

Szita Károlytól megtudtuk, hogy Gulyás Gergely miniszter úrnál napirendre került a szolidaritási hozzájárulás mértékének és mikéntjének kérdése is. Átalakításra vár a szolidaritási hozzájárulás mértékének az újragondolása. A megyei jogú városok polgármestereinek egyöntetű a véleménye a tekintetben, hogy akik rendelkeznek helyi iparűzési adóbevétellel, azoknak kötelessége segíteni mindazon településeknek, akiknek nincs ipara. Ezt egyikünk sem kérdőjelezi meg. Egyedül a főváros, Budapest teszi ezt. Zárójelben megjegyezném, hogy a legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező és leggazdagabb városról beszélünk. Ma már ők az egyetlenek, akik nem gondolják fontosnak, hogy segítsék azon településeket, amelyeknek nincs az iparból bevétele. Mi viszont úgy látjuk, hogy szolidárisnak kell lennünk velük szemben, viszont a hozzájárulás mértékének a kiszámítására teljesen más képletet, kiszámíthatóbb rendszert szeretnénk.

Ennek a fő alapelve az lenne, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke minden évben az iparűzési adóbevétel mértékével együtt változzon. Ha több adóbevételük van, akkor többet fizetnek be, ha kevesebb, akkor pedig kevesebbet, vagyis a mostani bonyolult és többtényezős számítási módszer helyett egyszerűbb, kiszámíthatóbb, százalékos rendszert szeretnének. Szita Károly nyitottságot érzett a szolidaritási hozzájárulási rendszer megváltoztatására. Az MJVSZ elnöke arról is beszélt, hogy Navracsics Tibor valamennyi önkormányzati szövetséggel tárgyal, mert teljesen más problémák vetődnek fel a falvakban és a különböző méretű várásokban. Az MJVSZ mindenesetre november végéig elkészít egy anyagot a fent említett témákról, azt elküldik a miniszternek, és várhatóan januárban újra tárgyalhatnak.

Fontos volt a Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel történt beszélgetés is, Szita Károly hangsúlyozta, a városok számára kiemelt cél a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérése. „A nagyvárosoknak rengeteg intézményük van, valamint a közvilágítást és a távfűtést is működtetni kell. Nem mindegy, hogy mekkora összegért tudjuk megvásárolni vagy előállítani a szükséges energiát, erre hívta fel a figyelmünket a koronavírus-járvány és a háború. Volt olyan, amikor a távfűtés díja hirtelen tizenhatszorosára emelkedett, és tízszeresére az áram ára. Ez nagyon megviselte a költségvetésünket, és elindította a folyamatot, hogy a megújuló energiaforrások segítségével minél nagyobb függetlenséget érjünk el. A helyzet olyan súlyos volt, hogy korábban Kaposváron minden második közvilágítási lámpát lekapcsoltuk a fenntarthatóság érdekében. Sok város intézményeket vont össze vagy zárt be, hogy spóroljon az energiával” – emlékeztetett a polgármester.

Lantos Csabával arról tárgyaltak, hogy milyen formában tudnának áttérni a városok a lehető legnagyobb mértékben a megújuló energiaforrásokra. Ezzel kapcsolatban különböző pályázatok kerültek napirendre. Szita Károly köszönetet mondott azért, hogy a kormány 2026-ban is biztosítja a rezsicsökkentés fenntartását, ami jelentős összeget tesz ki. Palkovics Lászlóval is egyeztettek a polgármesterek. A korábbi tárcavezető, aki jelenleg miniszteri biztosként felel a mesterséges intelligenciáért, rögzítette, hogy a mesterséges intelligencia megkerülhetetlenné vált a közigazgatásban is, amivel a polgármesterek egyetértettek. Szita Károly konkrétumként azt említette, hogy a városok jelzőlámpás csomópontjaiban a mesterséges intelligencia segítségével 30-40 százalékkal lehet gördülékenyebbé tenni a közlekedést.

Forrás: INDEX